Kubai orvosság

A kultúra bölcsőjében, Európában még halvány fogalmunk sem volt arról, hogy mi fán - illetve bokron - terem a szivar, amikor a "primitív" karib-szigeteki őslakosok már több, mint ezer éve pöfékeltek. Mivel az inkvizíció istenkáromlásnak tekintette a dohányzást, a szokás viszonylag lassan terjedt el az öreg kontinensen. Jean Nicot, francia udvari orvos - aki később nevét adta a nikotinnak - kubából származó dohánycserjével gyógyította Medici Katalin szűnni nem akaró migrénjét, de azt is feljegyezték, hogy a 17. századi pestisjárvány túlélői között lényegesen több a dohányos. Ezek, na és a dohányban rejlő iszonyú mennyiségű pénz vezetett oda, hogy Európában a 17. század végére megszűnt a dohányosok üldözése, Kubában pedig felvirágzott a szivar-üzlet. Több, mint 1300 gyárban sodortak kiváló minőségű szivart Havannában és környékén. Mára persze világos, hogy a dohányzás káros az egészségre és közel sem orvosság, de az vitathatalan, hogy a kubai kultúárhoz hozzátartozik, s mint ilyen, kötelező a szivargyár-látogatás, ha Kubában járunk.